2015. november 27., péntek

Eppen ulok a szobankban es azon gondolkodok, hogy mikent foglaljam ossze az elmult het torteneseit, az ablak alatt tucskok ciripelnek es egy kecske is hozzaszol neha. A majmok sajnos ilyenkor mar alszanak. A szemem sarkabol sokszor valami arny elsuhanasat eszlelem, ami leginkabb a fantaziam szulemenye. Egyebkent a hazban lakozo gyikok latvanyahoz par nap utan kezdtem hozzaszokni, am amikor egyik reggel gyanutlanul nyultam bele a piperembe es vegigszaladt a kezemen egy, kiborult a bili. Most mar mindent kinos gondossaggal zarok, zipzarozok, csukok es lakatolok.

Mult vasarnap a Camoconde nevu szomszed falu gyulekezeteben voltunk. A falu szelen leparkoltuk a kocsit, es egy erdei osvenyen gyalogosan kozelitettuk meg az epuletet. Az istentisztelet dicsoitessel kezdodott, amit dob es valami csorgo fele kisert. Lehet, hogy Herr Bachnak ez nem annyira jott volna be:) De gondolom O is eszrevette volna, hogy menyire szivbol teszik, es ez ragadott meg bennunket is. Majd kihivtak minket elore koszontot mondani es magamat bemutatni, majd odajott mindeki egyesevel udvozolni. Valberto tartotta a predikaciot. Az uzenet egyszeru volt, ertheto es velos. A vegen meg korbe allt mindenki, es kezefogva imadkoztunk. A milio, az ahogy egy erdo kozepen, Afrika egy eldugott falujaban egyutt konyorog, enekel egy maroknyi hivo, es ugyanaz az Isten az atyank, ugyanaz a Krisztus halt meg mindannyiunkert, hihetetlenul megerintett!

Megtortent az elso kezi mosasunk is, amihez mososzer hianyaban, hazi szappant hasznaltunk. Ennek irtozatos szagat probaltuk elvenni a magunkkal hozott illoolajokkal, es sikerult azt elernunk, hogy most a ruhaknak az eg vilagon semmi illatuk :)

Hetfotol a suli konyvtaraba jarok katalogizalni. Mar eleg sok konyvet bevittek a rendszerbe, ugyhogy úgy dontottem, csak delelott fogok jarni, nehogy tul hamar fejezzem be:) A konyvtarban talalkozok sok diakkal, van 1-2 haverom is mar. Tok jo erzes úgy dolgozni, hogy 10 gyerek korbevesz es lesi, mit csinalok:) Mivel nem tudom a nyelvet, ez igen zavarbaejto!
Az egyik baratomat Malamnak hivjak, es gyermekbenulasa van. Itt ez gyakori latvany, mert nem kapnak a babak vedooltast. Szoval Malamnak nagyon nehezen megy a jaras, legtobbszor negykezlab maszik. A falu tulso vegebol jott el ide hozzank, csak azert, hogy koszontse Zalant.
Egyutt szoktunk bemenni a konyvtarba, tarsalgasunk egyenlore a How are you, Im fine-ban ki is merul, (de lassan most mar felolvadok) :) Mindig mosolyog, de amikor angolul kell valaszolnia nagyon elkomolyodik, mert nagyon koncentral :) Olyan cuki mindig az 1.oraja elott joval hamarabb beul tanulni, es hallom, hogy felhangosan olvas. Egyebkent Malam 20 eves, es a beszed is nehezen megy neki.
A faluban 2 iskola van: egy allami, es egy kereszteny magan iskola. A Valberto altal alapitott (magan) iskolaban 658 diak van. Az ovadasok-4.osztalyig 8-11 oraig, 5.-7. osztalyig 11-3 oraig, es a 8.-erettsegizokig 3-7 oraig jarnak. A kicsik tanarai altalban felsos diakok. Az iskola fizetos, es csak Magyarorszagrol 122 gyerek oktatasat tamogatjak. Ez nagyon sokat jelent!
A suliban kotelezo a portugal nyelv hasznalata (torzsi nyelvek, kreol tilos).
Az iskola elsodleges celja Isten szeretetenek uzenete, de ez mellett rengeteg mas pl. egy altalanos muveltseg szerzese, higienia, betegsegek, ezek megelozese nagyon alapoktol elkezdve, kez es arcmosas etkezes elott. Nekunk ez magatol ertetodo, nekik ezt meg kell tanulni, pedig ennek itt sokkal nagyobb jelentosege van. Termeszetesen az is fontos, hogy ez a kis falu, es az orszag tanult embereken keresztul tud fejlodni, es eloremenni. Az iskola fennallasanak 20 eve alatt kerult mar ki innen ugyved, orvos, de sok szakmunkas is.

Az udvarunkban igen nagy a joves-menes. Barki bejohet, es huzhat a kutbol vizet, de a gyerekek szoktak itt jatszani is. Ha szemelyesen akarnak valamit toled, nem az a szokas, hogy kopognak, hanem az, hogy azt mondjak az ajtoban, hogy kom-kom. Estenkent neha bemegyunk a faluba setalni. Mindenkit illik udvozolni, aki csak elhalad melletted, es megkerdezni, hogy van. Ezt mar nagyon jol begyakoroltam, mivel allandoan ezt hallom! A hazak valyogbol keszulnek, a teto elefanrfubol. Altalaban nincs mennyezet, nyilaszaro es elektromossag, a padlo is csak a dongolt fold. Kint az utcan vagy az udvaron foznek, es furdenek. Allandoan kint van, szinte csak aludni mennek be a hazba. Tetszik, hogy ilyen modon kapcsolatokra tobbet szannak!
A setaink soran sokan odajonnek hozzank, kezet fognak, beszelgetnek. Baratsagos nepek ezek!
Legnagyobb %-ban a falu lakossaga muzulman vallasu, valamennyi torzsi vallasu, es egy keves kereszteny.
Tegnap beneztunk a falu gyulijenek a pasztorahoz. Boldogan ujsagolta, hogy iden mar 13 uj megtert van a gyuliben! Tavozni keszultunk, amikor elkapta az egyik ott rohangalo kakast a labanal, letepett egy indat az egyik novenyrol, azzal osszekotozte a labait, es Zalan kezebe nyomta. Aztan eszebe jutott meg valami, berohant a hazba, es kihozott egy nagy tokot. Szabadkoztunk, de o ragaszkodott hozza, hogy az o kulturajuk szerint a vendeget ajandekozzak meg azzal, amijuk van. Ezekkel a honunk alatt setaltunk vegig a falun, nagyon buszken :)

Szombatonkent fogok angol orat tartani azoknak a fiataloknak, akik a (szinten Valberto altal alapitott) radioallomason onkentesek. Ok erettsegizo tanulok, vagy tanarok a suliban. Nem mondom, hogy magabiztosan allok hozza a feladathoz :)
Itt mindenki radiot hallgat, es így jott az ihlet, hogy ezt fel lehetne hasznalni nemes celokra. Van mindenfele ismeretterjeszto es kulturalis musor, most kulonosen az ebolarol es megelozeserol, sziv kuldi szivnek, csendes percek Istennel stb.

Van a faluban egy amolyan muvesz, celeb, ha úgy tetszik, akit Valberto megbizott, hogy allitson ossze egy kis musort az ebolarol. Ezzel a musorral turneznak koryekbeli falvakban. Szerdan a mi sulinkban volt eloadas. Egy zenes-tancos showba foglaltak a gyerekeknek, hogyan elozhetik meg a betegseget. A tancos fiuk lanyok autentikus torzsi tancokat lejtettek, alatta ment az eszeveszett dobolas. A gyerekeknek is erre elkezdett jarni a labuk, meg úgy mindenuk. Hihetetlen mennyire bennuk van a zene es a mozgas. Amikor a musorra gyulekeztek a kicsik, tobben csak úgy odajottek, elkezdtek olelgetni,szoritottak a kezem, szinte csimpaszkodtak belem. Teljesen le voltam dobbenve ettol a megnyilvanulastol, ilyet en meg nem lattam! Kesobb Zalant kerdeztem, szerinte ezek a gyerekek nem kapnak annyi szeretetet es torodest otthon.

A kultursokk es a vizhordas kovetkezmenyei: iszonyatos fej-, derek- es hatfajas. Fantasztikusan csodalatosan izzaszto az ido, amit elviselhetobbe tenne egy klimatizalt helyiseg, ahova neha beterhetunk husolni, de így marad a varva vart szello es a bananfa arnyeka.







2015. november 22., vasárnap

2015. november 21.szombat, Cacine

Tegnap delelott 11 korul sikerult elindulnunk Bissaubol. Valbertonak egy oreg, platos, 5 szemelyes terepjaroja van. Harmunkkal meg utazott egy helyi srac, aki tanit a suliban Cacine-ben es elkiserte ot a varosba. A durvan 280 km-es ut nagy reszeig nem volt semmi kulonosebb. Ez az oreg auto tudott menni 80-90-nel, de 10 km-enkent elhelyezett (szabvany) fekvorendoroknel 0-ra le kellett lassitani. Ez nem sokszor jott ossze, mert nem volt megkulonbozteto szinuk, es olyankor mind a negyen elemelkedtunk az ulesrol, vedve a kezunkben tartott erteket (nalam egy talca tojas volt) meg a fejunket. Kepzeljetek, egyszer egy csapat gazella szokellt at elottunk az uton. Szerencsere a soforunk kozejuk nem úgy hajtott be, mint a kecskek koze. Kesobb egy nagy leguan is atvonult elottunk.
Mondtak a sracok, hogy megallunk majd ebedelni egy helyi specialitasokat kinalo etteremben. Zalan is beindult a temara, o is szerette valamikor ezt a helyet. Fellelkesultem, mert mar reg volt reggeli. Behajtottunk egy nyuzsgo falucskaba, ahol mindenfele porteka ki volt pakolva a poros utra a dogkeselyuk lepte szemetdombok koze. Itt alltunk meg. Meglatvan a helyet, felajanlottam, hogy inkabb szívesen vigyazok a borondokre, ok egyenek nyugodtan (de kozben majd megvesztem az ehsegtol, de nem tettem szova, mert milyen dolog mar ilyeneket beszelni Afrikaban).
Eroskodtek, hogy nem, nem, mennem kell. Meg kicsit ellenkeztem, vegul meghunyaszkodtam. Az etterembe, egy kb. 1,80x2,00m helyisegbe egy kis tornacon at vezetett az ut, ahol helyi asszonyok bandaztak. A szobaban max 6 ember fert el. Egy miniatur asztalt es 2 padot helyeztek el benne. A falak iszonyatosan koszosak voltak. Nem is ertem magamat, hogy az etterem szo hallatan, miert szamitottam volna masra :) Az egyik neni felvette a rendelest es eltunt a szoba masik vegen, nem tudni hova, de gyanitom az utcan lehetett a konyha. Durvan 7 perc mulva hozta ki mely, fem talakban. Boseges adag rizs volt (30 dkg-ra saccolnam)a tetejen pedig egy barnas szosz, amit mozsarban osszetort foldimogyorobol foztek, kis fustolt halakkal es chili paprikaval. Az illataval, kinezetevel semmi gond nem volt, de azert 1 pillanatra hezitaltam. Vegul a gyomrom gyozott es nem bantam meg:) Nagyon finom volt. 4 brutalis adag kaja kb. 750 Ft -ba kerult. Nem volt visszajaroja, ezert kaptunk cserebe egy nagy szatyor edes krumplit. Blokkot nem adott.

Roviddel azutan, hogy tovabballtunk, ramtort a panik, mivel elutazasunk elott megfogadtam, hogy ilyen helyeken nem fogok enni, ha ezzel betegsegeket kerulhetek el (allergia akkor meg eszembe se jutott:)). Azt kepzeltem, hogy dagad a szam, az arcom a nem letezo mogyoro allergiamtol. Zalant kerdezgettem, hogy mindent rendben lat-e rajtam, szerinte minden rendben volt, szerintem kegyesen hazudott...Vegul 1 ora ut utan sikerult rendezni magamban, hogy nincs allergiam es nem fogok megfulladni orvos nelkul a semmi kozepen.
Elozo bejegyzeseimben tobbszor ellottem, hogy talalkoztam az igazi Afrikaval. Most mar latom, hogy elhamarkodottan tettem. Az ide ut utolso 70 km-et ugyanis foldes uton tettuk meg. Ezzel sem lett volna semmi bajom, de az esos evszak hatalmas kratereket, es kisebb folyomedreket vajt az utba, es ez a mi kocsinknak eleg megerolteto volt. Kepzeljetek el, hogy 70 km-en keresztul 40-nel megyunk (nekem úgy tunt, mintha 100-zal mentunk volna) de kozben godroket kerulgetunk kisebb-nagyobb eredmennyel. 3 oran keresztul ugraltunk ossze-vissza a helyunkon, a fejemet allandoan bevertem. Nem is mertem megkerdezni, mi lett a tojasokkal...
Mikor mar kozeledtunk Cacine-hez, es athaladtunk falvakon, sokan integettek, kiabaltak Zalannak, így udvozolve ot. Volt olyan ferfi, aki úgy orult neki, hogy ugrandozott oromeben!

Kb. 7 ora utazas utan porosan, izzadtan, elcsigazva kiestunk a kocsibol. Mit megadtam volna egy korso jeghideg sorert!:) Meghato volt latni, ahogy Valberto ele szaladnak es olelik ot a befogadott fiai.

Valberto haza egy nagy teruleten fekszik. A telken van tobb mellekepulet, 2 szalmatetos pavilon, istallo, raktarepuletek egy felig kesz, Zalan altal epitett haz, es egy vendeghaz. A kert mint az edenkert: bananfak, hatalmas palmafak, narancs, lime, kesu ultetveny, avokado fa, viragos bokros dzsumbujok. Az epuleteket kis kagylokkal kirakott osvenyek kotik ossze (kinek volt turelme egyesevel kirakni azokat a kagylokat???)Valberto ugy dontott, hogy mivel hamarosan hazautazik Braziliaba 3 honapra, legjobb lesz, ha mi lakunk a foepuletben. Ez egy fedett verandas valyog haz. A verandarol nyilik minden helyiseg. A napelem adja az aramot, vizet a kutrol kell hozni. Minden szobaban pvc van es feherre meszelt falak. A furdes úgy mukodik, hogy a furdoszobaban van egy nagy muanyag hordo, amit telerakunk vizzel. Mosdokagylo van, de csaptelep nincs, ezert vodorrel merjuk ki a vizet. Van epitett, csempezett tusolo, de emellett is tartunk egy nagy vodrot, amibol 1 kisebb segitsegevel ontjuk magunkra a vizet. Az angol wc hasonlo megoldassal mukodik. Ennek a technikajara mondjuk meg nem sikerult raereznem...:)
Prioritas, hogy lecsereljuk a szunyoghalot, mert nem sokat ved, es az ebbol esetlegesen felmerulo problemak (bogar, gekko, kigyo) ejszaka elegge elvontak a figyelmemet az alvasrol...Azt szinten meg kell szokni, hogy ejjel mindenfele nesz szurodik be az erdobol, es ez a fajta „zaj” nekem meg zavarobb, mint a kutyaugatas:)
Vacsorara rizs volt es palmaolajos szoszban fozott hal.


Reggel nekilattunk kipakolni a csomagokat es berendezkedni. Az egyik kisborondot konyvekkel toltottuk meg odahaza. Mikor kinyitottam, lattam meg, hogy a megengedett 12 kilobol 7 kilot biztos a Zalan altal gondoson elcsomagolt Toth Arpad osszes versei, versforditasai es novellai, Mikszath A Noszty fiu esete Toth Marival 3 kotetben, valamint a Bun es bunhodes foglalta el. En is úgy gondolom, hogy ezek az olvasmanyok elengedhetetlenek az elkovetkezendo 4 honapra:) Megnyugvassal tapasztaltam, hogy ezt a sulyt par kereszteny konyvvel probalta ellensulyozni :)

Egesz delelott fogado orat tartottnk. Sorra adjak egymasnak a kilincset a falusiak, hogy udvozoljek Zalant (es engem). Roviden (úgy 3-4 orahosszaban) atbeszeltuk Valbertoval, mik lesznek a tennivalok, de meg csak Zalan feladataig jutottunk :) Elmentunk a radio epuletbe es a suliba. A radioban kellenek racsok es uj szunyoghalok az ablakokra. A tetore felszerelt napkollektor miatt az egyik helyiseg beazik, itt is ki kell valamit talalni. A suli teruleten a kollegiumot kellene befejezni, es a felig kesz hazat a kertunkben. Ez a 4 honap nagyon szoros lesz meg akkor is, ha majd rendelkezesunkre all minden (munkaero, alapanyagok, penz).
Ja, az is nagyon szep jelenet volt, amikor az iskolahoz ertunk es rohantak ki a gyerekek kacaraszva, hogy Zalan, Zalan. Az egyik utana el sem akarta engedni a kezet.

Egyutt ebedeltunk Valbertoval es 3 fogadott fiaval a pavilonban. Az egyik, idosebb srac imadkozott. Dobbenetes es hihetetlen, tudva, hogy milyen hatterbol jon. O az egyik, kozeli falu muzulman torzsfonokenek a legidosebb fia!O az orokese es ezt felvallalni kitagadassal, bantalmazassal stb. is jarhat, amit mi nem erthetunk, mit jelent.(Ebben a vilagban a csaladnal nincs fontosabb, fuggnek egymastol)
Vissza a temahoz: az ebed rizs volt, mozsarban osszetort majd osszefozott mogyorobol, halbol, mandioka levelebol keszult szosszal. Csinalnak hozza eros pistat is, itt termelt chilipaprikabol, fokhagymabol, es lime levebol.
Megint kellemesen csalodtam! Eddig meg nagyon izleteseket ettunk!

Holnap reggel gyulekezetbe megyunk, mar kivancsian varom, milyen egy autentikus afrikai kozosseg, ami termetes es mentes minden formalitastol es hagyomanytol.

Bocsi a hosszu kormondatokert, de Zalan a ferjem:)

Kata


Lektoralta: Zalan :)

2015. november 19., csütörtök

2015.November 19., Bissau

Mar Bissaubol irok, hallom a szobabol, hogy egyik kozeli mecsetben megy az Allah Ahbaaaar (bocsi, ha rosszul irom). Dakarban kedden reggeli utan a bissau-guineai nagykovetsegre mentunk vizumert, ami kb. 8 perc volt gyalog.
Beadtuk a papirokat, es mondta egy kedves neni, hogy menjunk vissza delutan fel 2-re.
Ezutan setaltunk egy nagyot a varosban. Orultem, mert senki nem foglalkozott velunk (Dakarban azert vannak feherek) es nyugodtan bameszkodhattam. Rengeteg nep van az utcakon, mindenki arul valamit, csak úgy kiabal, vagy igyekszik a mecsetbe. Kecskebol szinten sok van (mint nalunk a macska vagy a galamb), így ez a legmenobb street food is. A szemetes es kuka fogalmat nem annyira ismerik, kiborito mennyi szemet van es hogy ez milyen szaggal jar! Jardak vannak, de annak a csomo autonak parkolni is kell valahol, így a gyalogosok keresztul-kasul kozlekednek. Mar a forgalom szemlelesetol is elzsibbadtam :)
Delutan mar 1 korul elmentunk a vizumert, hatha elobb megkapjuk. 1.30-kor meg is erkezett a nenink ebedrol, es csak akkor latott neki az ugyintezesnek. Nem annyira sietett, nekunk europaiaknak ezt igen csak nehez volt toleralni. Nagyon tudatosan helyre kellett magunkat tenni, hogy ne idegeskedjunk. Itt amugy senki sem siet, mindenki tok nyugodt! Kozben hallgattuk a katolikus fel orat, ami az egyik ugyintezo radiojabol szolt :) Nem csak azert tartott tobb idobe az intezkedes, mert nyugodtak, hanem mert szamitogep, szkenner, meg ehhez hasonlo dolgok nem allnak rendelkezesukre. Kepzeljetek, kesobb kulon hozzank lejott a nagykovet es a konzul, hogy lassak, ki az a 2 (nemnormalis) magyar, akik Cacine-be, Bissau-Guineaba tartanak. A nagykovet is jart mar ebben az eldugott kis faluban, oromet es halajat fejezte ki, hogy oda megyunk segiteni stb. Nagyon kedvesen es szimpik voltak, kaptunk toluk nevjegykartyat, hogy ha arra jarunk, meghivnak 1 italra:)
Kozben jelentkezett egy volt kedves osztalytarsam, hogy eppen Dakarban van egy konferencian, így egy par oroshazi arccal is osszefutottunk Afrikaban, hihetetlen :) Ezutan indultunk a hajoallomasra taxival. Annyira nem volt veszes, csak 3x jott belem egy motor majdnem. A hajoallomason nagyon komoly ellenorzo pontok voltak. Nem tulzok, 8 ilyen ponton neztek at a jegyeinket es utleveleinket. Itt a hajon sok-sok feher turista volt, foleg franciak. A hires Casamanse teruletre mennek tobbnyire, ahol lehet vizilovat, krokodilt meg hasonlo afrikai sztarokat latni. Este 8-kor indult a hajo, es masnap delben kotott ki Ziguinchorban. 4 szemelyes kabinunk volt, furdoszobaval. Egy francia par aludt meg velunk. A hajo a nyilt tenger utan reggelre mar nagyon szeles folyokon ment. Hangulatos afrikai tajakat lattunk, halaszhajokat, bozotosokat, azokat a tipikus fakat a tavolban (valaki segithet, hogy mi is a neve), halaszfalvakat.

Ziguinchorban amint kileptunk az utcara es feleszmeltunk, mar huzta valaki a borondoket, rakta be a taxiba es kerte erte a penzt. A taxis elvitt minket a buszallomasra, ami inkabb egy piac es egy meh telep kevereke volt. A taxi lassan kozelitette meg az objektumot, de ekkor mar 7 fiatalember dorombolt a kocsin es az ablakokon. Alig tudtunk kiszallni toluk. Tulekedtek, nyomultak, mindenki nekunk akart segiteni kocsit talalni Bissauba. Itt mindenkinek a friend-je es brother-je voltunk. A legnagyobb hangu nyert, Hozta a borondoket, megvette velunk a jegyeket, es berakott minket csomagostul egy 8 szemelyes kisbuszba. Mindez ido alatt azert a tobbi srac is korbevett minket es okoskodott valamit. A nagyhangu szolgaltatasait termeszetesen honoralnunk kellett. Tenyleg csak kicsit, de kiborultam megint ezen a sok nyomulason, ordibalason, meg azon, hogy a borondjeinket 3 fele vittek, de Zazu kiabalt kicsit es visszahoztak oket. Miert van az, hogy senki nem tud onzetlenul segiteni? Nem a penzt sajnalom szerencsetlenektol, hanem ezt a hozzaallast nem ertem. Valoszinu valamikor regen meg mi feherek rontottuk el...A kocsiban mar biztonsagban ereztem magam, de meg legalabb 1 ora volt, mire szep komotosan minden osszeallt es indulhattunk. A 8 szemelyes kisbuszban 12-en ultunk, Zalan meg en leghatul 2 masik felnottel es egy 2 ev koruli gyerekkel beszoritva. Legkondi termeszetesen nem volt. De legalabb izzadtunk es jol osszeragadtunk :) Elnezve a tobbi autot, nekunk egy rossz szavunk sem lehetett. Zalan masik oldalan egy fiatal anyuka ult kislanyaval az oleben, es mivel a hely nagyon szukos volt, a kezet kenytelen volt Zalan combjan pihentetni:) Voltak hatarellenorzesek, meg mindenfele katonai ellenorzesek. Az aszfaltos, katyus fo uton neha fekvorendoroket helyeztek el keresztbe 2 oldalt: kb 2 m hosszu fatorzs, a vegen egy gumibabronccsal vagy egy szikladarabbal. Ezeken a szakaszokon csak szlalomozva tudtunk elhaladni. Vajon a soforunknek kellett valaha vizsgaznia rutinpalyan? Mindenesetre gyakorlat teszi a mestert:) Az utat egyebkent nagyon erdekesnek talaltam, az igazi hamisitatlan fekete Afrika! Atmentunk sok falun, lattunk sok fele embert, epuletet, korulmenyeket, csomagtartoban utazo elo kecsket, es le sem tudom irni meg mennyi mindent. Nagy elmeny volt!

Szerda delutan 5 korul ertunk Bissauba, a fovarosba 3 ora zotykolodes utan. Ez mar elso latszatra sokkal szimpatikusabb volt, mint Dakar. Es nem csak azert, mert sokan futnak :) Sokkal nyugodtabbnak, bekesebbnek es tisztabbnak tunt. A vendeglatoink mar etellel, furdoszobaval, megvetett aggyal vartak. A vacsora ebbol allt: rizs, sult csirke, sult edeskrumpli (a feherhusu) es a rizsen volt egy levelbol osszefozott vmi kis szosz. Iszonyuan jol esett!!! Orom volt lemosni a rank rakodott voros homokreteget, amitol a hajkoronam is osszeallt. Ez a haz egyebkent egy angol holgy tulajdonaban volt, aki 28 evesen jott az orszagba, es itt halt meg par eve 84 evesen. O forditotta le a Bibliat kreolra, rengeteg gyereket felnevelt es atelt sok haborut itt, koztuk a 14 evig tarto fuggetlensegi harcot. Ez ido alatt arva gyerekeket fogadott orokbe. Mikor mar idos volt es gyenge egy osz haju fekete bacsi jart hozza ot apolni, akit gyerekkoraban szinten befogadott. Most az o hazresze a misszio vendeghaza (ahol most lakunk) a masik feleben pedig egy nagyon kedves helyi, kereszteny csalad el, aki gondoskodik rolunk. A haz itteni viszonylatban luxus: van folyoviz, aram, hutoszekreny, wc. Az apuka autoszerelo, az anyuka tanar. 4 legidosebb gyermekuket Braziliaban tanittatjak, es sok gyereket adoptaltak is.

Ma (csutortok) a Valberto (a misszionarius, akit majd helyettesiteni fogunk Cacine-ben) elvitt minket reggelizni egy meno helyre, ahol sajtos-sonkas paninit ettunk es egy helyi, tipikus bogyos gyumolcs (kabacera) husabol keszult frissen preselt smoothiet ittunk. Setaltunk rengeteget a varosban, jogsit, tartozkodasi engedelyt csinaltunk, sim kartyat vettunk. Kozben probaltam feldolgozni, amiket lattunk. Az ev leghuvosebb idoszaka van most, de porkol a nap es szakad rolunk a viz.
Furcsa, de itt eleg otthonosan erzem magam eddig, 1x sem borultam ki (Zalan szerint most nem is nezek olyan riadtan, mint altalaban) biztos azert is, mert o is otthon van es jol beszeli a nyelvet, meg hat kapom az erot odafentrol! Ja, Zalan 3 nap alatt 2 nadragjat semmisitette meg, ha így haladunk lassan egy Arkad utan kell neznunk:) Holnap indulunk a faluba. Ma utoljara fogunk tusolni folyovizben:) Mar varjuk, hogy ott legyunk, es legyen feladatunk.

Remelem hamarosan tudunk kepeket is feltolteni.


Koszonjuk a figyelmet:)

2015. november 16., hétfő

Kedves Mindenki! 

Ma delutan egy 6 oras repulout utan megerkeztunk Dakarba.
Azt gondoltam, hogy a repulon felkinalt whisky majd kello batorsagot ad az elottem allo elso, afrika elmeny feldolgozasahoz, de mint kiderult, annyi whiskyvel nem tudtak szolgalni :)
Utlevelellenorzes, ujjlenyomat, jobb es utana a bal, (nem bal es utana a jobb!) 1 mosoly a kameraba, meg egy jelkepes borondatvilagitas.
Kileptunk a forro aszfaltra es 100-an ugrottak nekunk taxit kinalva. Magunkhoz huen kifogtunk egy fiucskat, aki elvezetett minket egy hatso parkoloba. Kozben szamos segito kez akadt, akik toltak velunk a borondos kocsit, pedig Zalan eros fiu es en is gyurok :)
A hatso parkoloban egy lathatosagi mellenyes fiatalember megmentesunkre sietett, osszeveszett az elso taxisunkkal ( aki nem is volt az, mint kiderult) es a kiabalasra ismet sokan osszegyultek.
A megmentonk azt mondta, o a hivatalos taxis, es valoban el is vitt minket az igazi sarga kocsikhoz.
Nagyon kedves volt hozzank, nagyon szívesen segitett nekunk, majd kerte a jussat :) Egy masik srac, aki kitartoan csimpaszkodott a csomagjainkba, szinten úgy erezte, jar neki az oraber. Veszekedtunk kicsit vele, es elindultunk. Nagy 4 savos utakon mentunk, de feltelelezem, hogy eredetileg nem 4 savosra terveztek oket. Itt lattunk mindent. Uvegfrontos epuleteket, uj apartmanhazakat, nyomortelepeket, BMW-t, babarozsaszin Nissan terepjarot, a korforgolomban lime-ot arulo helyieket es meg rengeteg mindent. Annyit elsore levontam, hogy itt nem mennek at a forgalom vizsgan.
Kis europai nebants viragkent kicsit megrazott a repteres sztori. Aki jobban ismer, tudja, hogy gorcsos, feszkozos vagyok, aki majdnem mindentol fel. De mar tul is vagyok rajta, hala Istennek es a jofej ferjemnek:)

A WEC misszio kozpontjaban toltjuk az ejszakat (ahol talalkoztunk fiatal feher es fekete kereszteny testverekkel) Holnap Bissau-Guinea vizumot intezunk es delutan megyunk a kikotobe. A hajonk holnap este indul 8-kor.
Nagyon-nagyon koszonjuk az imaitokat! Isten aldjon titeket!

Kata es Zalan