2015. november 19., csütörtök

2015.November 19., Bissau

Mar Bissaubol irok, hallom a szobabol, hogy egyik kozeli mecsetben megy az Allah Ahbaaaar (bocsi, ha rosszul irom). Dakarban kedden reggeli utan a bissau-guineai nagykovetsegre mentunk vizumert, ami kb. 8 perc volt gyalog.
Beadtuk a papirokat, es mondta egy kedves neni, hogy menjunk vissza delutan fel 2-re.
Ezutan setaltunk egy nagyot a varosban. Orultem, mert senki nem foglalkozott velunk (Dakarban azert vannak feherek) es nyugodtan bameszkodhattam. Rengeteg nep van az utcakon, mindenki arul valamit, csak úgy kiabal, vagy igyekszik a mecsetbe. Kecskebol szinten sok van (mint nalunk a macska vagy a galamb), így ez a legmenobb street food is. A szemetes es kuka fogalmat nem annyira ismerik, kiborito mennyi szemet van es hogy ez milyen szaggal jar! Jardak vannak, de annak a csomo autonak parkolni is kell valahol, így a gyalogosok keresztul-kasul kozlekednek. Mar a forgalom szemlelesetol is elzsibbadtam :)
Delutan mar 1 korul elmentunk a vizumert, hatha elobb megkapjuk. 1.30-kor meg is erkezett a nenink ebedrol, es csak akkor latott neki az ugyintezesnek. Nem annyira sietett, nekunk europaiaknak ezt igen csak nehez volt toleralni. Nagyon tudatosan helyre kellett magunkat tenni, hogy ne idegeskedjunk. Itt amugy senki sem siet, mindenki tok nyugodt! Kozben hallgattuk a katolikus fel orat, ami az egyik ugyintezo radiojabol szolt :) Nem csak azert tartott tobb idobe az intezkedes, mert nyugodtak, hanem mert szamitogep, szkenner, meg ehhez hasonlo dolgok nem allnak rendelkezesukre. Kepzeljetek, kesobb kulon hozzank lejott a nagykovet es a konzul, hogy lassak, ki az a 2 (nemnormalis) magyar, akik Cacine-be, Bissau-Guineaba tartanak. A nagykovet is jart mar ebben az eldugott kis faluban, oromet es halajat fejezte ki, hogy oda megyunk segiteni stb. Nagyon kedvesen es szimpik voltak, kaptunk toluk nevjegykartyat, hogy ha arra jarunk, meghivnak 1 italra:)
Kozben jelentkezett egy volt kedves osztalytarsam, hogy eppen Dakarban van egy konferencian, így egy par oroshazi arccal is osszefutottunk Afrikaban, hihetetlen :) Ezutan indultunk a hajoallomasra taxival. Annyira nem volt veszes, csak 3x jott belem egy motor majdnem. A hajoallomason nagyon komoly ellenorzo pontok voltak. Nem tulzok, 8 ilyen ponton neztek at a jegyeinket es utleveleinket. Itt a hajon sok-sok feher turista volt, foleg franciak. A hires Casamanse teruletre mennek tobbnyire, ahol lehet vizilovat, krokodilt meg hasonlo afrikai sztarokat latni. Este 8-kor indult a hajo, es masnap delben kotott ki Ziguinchorban. 4 szemelyes kabinunk volt, furdoszobaval. Egy francia par aludt meg velunk. A hajo a nyilt tenger utan reggelre mar nagyon szeles folyokon ment. Hangulatos afrikai tajakat lattunk, halaszhajokat, bozotosokat, azokat a tipikus fakat a tavolban (valaki segithet, hogy mi is a neve), halaszfalvakat.

Ziguinchorban amint kileptunk az utcara es feleszmeltunk, mar huzta valaki a borondoket, rakta be a taxiba es kerte erte a penzt. A taxis elvitt minket a buszallomasra, ami inkabb egy piac es egy meh telep kevereke volt. A taxi lassan kozelitette meg az objektumot, de ekkor mar 7 fiatalember dorombolt a kocsin es az ablakokon. Alig tudtunk kiszallni toluk. Tulekedtek, nyomultak, mindenki nekunk akart segiteni kocsit talalni Bissauba. Itt mindenkinek a friend-je es brother-je voltunk. A legnagyobb hangu nyert, Hozta a borondoket, megvette velunk a jegyeket, es berakott minket csomagostul egy 8 szemelyes kisbuszba. Mindez ido alatt azert a tobbi srac is korbevett minket es okoskodott valamit. A nagyhangu szolgaltatasait termeszetesen honoralnunk kellett. Tenyleg csak kicsit, de kiborultam megint ezen a sok nyomulason, ordibalason, meg azon, hogy a borondjeinket 3 fele vittek, de Zazu kiabalt kicsit es visszahoztak oket. Miert van az, hogy senki nem tud onzetlenul segiteni? Nem a penzt sajnalom szerencsetlenektol, hanem ezt a hozzaallast nem ertem. Valoszinu valamikor regen meg mi feherek rontottuk el...A kocsiban mar biztonsagban ereztem magam, de meg legalabb 1 ora volt, mire szep komotosan minden osszeallt es indulhattunk. A 8 szemelyes kisbuszban 12-en ultunk, Zalan meg en leghatul 2 masik felnottel es egy 2 ev koruli gyerekkel beszoritva. Legkondi termeszetesen nem volt. De legalabb izzadtunk es jol osszeragadtunk :) Elnezve a tobbi autot, nekunk egy rossz szavunk sem lehetett. Zalan masik oldalan egy fiatal anyuka ult kislanyaval az oleben, es mivel a hely nagyon szukos volt, a kezet kenytelen volt Zalan combjan pihentetni:) Voltak hatarellenorzesek, meg mindenfele katonai ellenorzesek. Az aszfaltos, katyus fo uton neha fekvorendoroket helyeztek el keresztbe 2 oldalt: kb 2 m hosszu fatorzs, a vegen egy gumibabronccsal vagy egy szikladarabbal. Ezeken a szakaszokon csak szlalomozva tudtunk elhaladni. Vajon a soforunknek kellett valaha vizsgaznia rutinpalyan? Mindenesetre gyakorlat teszi a mestert:) Az utat egyebkent nagyon erdekesnek talaltam, az igazi hamisitatlan fekete Afrika! Atmentunk sok falun, lattunk sok fele embert, epuletet, korulmenyeket, csomagtartoban utazo elo kecsket, es le sem tudom irni meg mennyi mindent. Nagy elmeny volt!

Szerda delutan 5 korul ertunk Bissauba, a fovarosba 3 ora zotykolodes utan. Ez mar elso latszatra sokkal szimpatikusabb volt, mint Dakar. Es nem csak azert, mert sokan futnak :) Sokkal nyugodtabbnak, bekesebbnek es tisztabbnak tunt. A vendeglatoink mar etellel, furdoszobaval, megvetett aggyal vartak. A vacsora ebbol allt: rizs, sult csirke, sult edeskrumpli (a feherhusu) es a rizsen volt egy levelbol osszefozott vmi kis szosz. Iszonyuan jol esett!!! Orom volt lemosni a rank rakodott voros homokreteget, amitol a hajkoronam is osszeallt. Ez a haz egyebkent egy angol holgy tulajdonaban volt, aki 28 evesen jott az orszagba, es itt halt meg par eve 84 evesen. O forditotta le a Bibliat kreolra, rengeteg gyereket felnevelt es atelt sok haborut itt, koztuk a 14 evig tarto fuggetlensegi harcot. Ez ido alatt arva gyerekeket fogadott orokbe. Mikor mar idos volt es gyenge egy osz haju fekete bacsi jart hozza ot apolni, akit gyerekkoraban szinten befogadott. Most az o hazresze a misszio vendeghaza (ahol most lakunk) a masik feleben pedig egy nagyon kedves helyi, kereszteny csalad el, aki gondoskodik rolunk. A haz itteni viszonylatban luxus: van folyoviz, aram, hutoszekreny, wc. Az apuka autoszerelo, az anyuka tanar. 4 legidosebb gyermekuket Braziliaban tanittatjak, es sok gyereket adoptaltak is.

Ma (csutortok) a Valberto (a misszionarius, akit majd helyettesiteni fogunk Cacine-ben) elvitt minket reggelizni egy meno helyre, ahol sajtos-sonkas paninit ettunk es egy helyi, tipikus bogyos gyumolcs (kabacera) husabol keszult frissen preselt smoothiet ittunk. Setaltunk rengeteget a varosban, jogsit, tartozkodasi engedelyt csinaltunk, sim kartyat vettunk. Kozben probaltam feldolgozni, amiket lattunk. Az ev leghuvosebb idoszaka van most, de porkol a nap es szakad rolunk a viz.
Furcsa, de itt eleg otthonosan erzem magam eddig, 1x sem borultam ki (Zalan szerint most nem is nezek olyan riadtan, mint altalaban) biztos azert is, mert o is otthon van es jol beszeli a nyelvet, meg hat kapom az erot odafentrol! Ja, Zalan 3 nap alatt 2 nadragjat semmisitette meg, ha így haladunk lassan egy Arkad utan kell neznunk:) Holnap indulunk a faluba. Ma utoljara fogunk tusolni folyovizben:) Mar varjuk, hogy ott legyunk, es legyen feladatunk.

Remelem hamarosan tudunk kepeket is feltolteni.


Koszonjuk a figyelmet:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése