December 17, Cacine
Hihetetlen, mar 1 honapja
annak, hogy afrikai homok tapad minden egyes porusunkba!
Szaladnak a napok, foleg,
mert soha nem unatkozunk! Zalan felugyeli az epitkezest, okoskodik,
intezkedik, beszererez. Ritkan jon haza ures kezzel, de mindent jo
ugy, a helyi gazdasag fellenditese erdekeben tesz. Nem ertem, de
valamiert mindig utjaba kerul egy sutiarus kislany :) A kedvenc
edessegunk a sofor gyilkos, ami pontosan olyan izvilagu, mint a skot
teasuti, a shortbread, csak ennek van egy eros fatuzelesu kemence
bukeja, ami olyan kulonlegesse teszi! A nev eredete: a sofor utkozben
ezt a finomsagot helyezi be az arcaba egymas utan, elveszti a
figyelmet, elalmosodik, es kesz a baleset. Szomoru tortenet.
A konyvtar es a kreol
orak mellett 1 hetkoznapot biztos ra kell szanni a mosasra es a
takaritasra. Sajnos a mosas nem úgy mukodik, mint otthon, de
gondolom, ezt sejtettetek. 1 heti szennyes kimosasa nekem kb. 4 ora
komoly fizikai munka. A kezeim egyszerre a mosas, szaritas,
centrifuga...3-4 nagy lavrot szoktam befogni, es jar hozza 1 db
mosofa (mi nagyon modern haztartast vezetunk, ez nekunk muanyagbol
van). Ezekbe vizet huzok a kutrol, mikozben 6 szempar ramszegezodik a
szomszedbol. Nezik, hogy ez a feher mit ossze nem szerencsetlenkedik
itt. Zavaromban elveszitem a fokuszt es ilyenkor szokott a vodor a
kut belso falanak csapodni, ami szarvashiba, mert így kerulhet homok
a vizbe!
A helyieknek ez nem okoz
problemat, a vizhordasban, mosasban igazan hatekonyak. Hetvegente az
itt lako sracokra egy fiatal lanyka szokott mosni, es o mar ott idot
sporol, hogy a nagy lavorral megy a kuthoz es abba tolti egyenesen a
vizet, amit aztan a feje tetejere helyez es konnyeden elsetal vele.
Azt hiszem, ennek elsajatitasahoz en mar tul oreg vagyok.
Rengetegszer latni olyat, hogy a nagy mosas utan, az asszonyok
mindenhova teregetnek, a fara, a bokorra, az ut szelere a homokba, a
haztetore. Ettol a latvanytol meg lehet orulni!!!! Miert kell a
tiszta ruhat a koszba visszarakni???:)
A furdoszobankban van 2
hatalmas cefres hordo, de mi vizet tarolunk benne, tisztalkodashoz.
Elso vizhordasom utan 2 napig nem tudtam se fekudni, sem ulni, sem
allni... Azota van egy kedves fiu, aki segit nekunk ebben. A
takaritasrol meg annyit, hogy itt mindig minden koszos, poros, gyik
kakis, de a fovarosban vettunk CIF-et, es ez enyhitette valamennyire
a kinomat :)
Cacine, a falu, ahol
elunk, egy kb. 2000 fos telepules. Legnagyobb szamban a nalu torzs
kepviseli itt magat. Ez egy zsak falu, az egyik vegen mi lakunk, a
masik vegen pedig a tenger obol :) A legtobb ember mezogazdasagbol
(rizs, foldmogyoro, kesu, mango, banan, narancs, mandioka) es
halaszatbol el. Par eve felepult itt egy japan es egy koreai
halaszati ceg, ami nagyon jo, mert munkahelyet ad, viszont elviszik
az osszes halat Azsiaba. Nekunk mar csak az apraja marad... Cacine
sokat fejlodott az utobbi par evben. Ami a legmeglepobb volt, hogy
van az utcan napelemes kozvilagitas! Van egy korhazunk, az egyetlen a
kornyekben, es, most mar nem olyan regota, van orvosunk is, egy
fiatal, 30 eves srac a fovarosbol. Neki egyebkent tartok hetvegente
angolorat...Nagyon sok a beteg, jonnek a kornyezo falvakbol, am a
felszereltseg eleg szegenyes. Vannak agyak, de van sok olyan, amin
nincs matrac, es a paciensek inkabb a foldon fekszenek. A gyogyszer
ellatas viszont eleg jo, kulfoldi szervezeteknek koszonhetoen.
Egy kis tortelem egy
helyi szemszogebol: az orszag tortenelmerol keveset lehet olvasni,
ami irodalom letezik, az is portugal kiadvany. Ennek fo oka az, hogy
a guineaiak nagyon zarkozottak voltak mindig is, es mert sokaig
viragzott az irastudatlansag. Amikor a portugalok meghoditottak ezt a
teruletet es a Zoldfok-szigeteket, a zoldfokiak egy kis harc utan
megadtak magukat, fejet hajtottak, cserebe tanulhattak es kaptak
valamennyi szabadsagot. Am a guineai makacs nep, ok aztan harcoltak,
amíg csak tudtak, nem adtak meg magukat. Nem tanulhattak, kulon
engedellyel 4 osztalyt vegezhett csak el valaki, aki azutan a
portugalok szolgaja lett. Megszamlalhatatlan ember nott úgy fel, es
lepett a felnott korba, hogy nem tudott olvasni, irni. Voltak olyan
bator emberek, akik kijartak a 4 osztalyt, es titkos erdei iskolakban
adtak tovabb a tudasukat.
Rengeteg rabszolgat
vittek el az orszagbol. Jottek a rabszolga kereskedok, hoztak
magukkal cukrot, dohanyt, tukrot meg hasonlo rendkivul ertekes
dolgokat, es cserebe a helyiek szedtek ossze az embereket nekik.
Azutan kivalogattak a szep, eros, egeszseges fiatalokat. Az egyik
nagy rabszolgagyujtohely Ziguinchor volt (akkor meg portugal
terulet), ami azt jelenti, hogy ulj le es sirj. Innen vittek tovabb
oket a Zoldfok-szigetekre, ahonnan szetszortak oket a nagy
Amerikaban.
Cacheu varosban volt egy
jelentosebb lazadas, amit a portugalok termeszetesen levertek. A
felbujtokat, es legnyakasabbakat pedig 1-1 nagy kovet kotozve a
labukra es kezukre a tengerbe dobtak elrettenteskeppen.
Hivatalosan 1974-tol
fuggetlen az orszag, de maga a fuggetlensegi harc is sok szenvedessel
es verrel jart! Sana nagyapjat elvittek utepitesre, kenyszermunkaba,
de Sana fiatal edesapja elment a portugalokhoz kivaltani idos
edesapjat. Amikor egyik nap hazaert a munkabol, azt latta, hogy a
hazukat kifosztottak a fuggetlensegert harcolo, erdokben bujkalo,
ehezo katonak. Felindultsagaban beallt a portugal seregbe. Ez a
haboru 11 evig tartott, nem volt kulfoldi tamogatasuk, sok mindennel
meg kellett kuzdeniuk. Aztan a Szovjetunio es mas kommunista orszagok
pl Kuba, segitsegevel, Bissau-Guinea onallo orszag lett.
Meg ma is lehet
talalkozni idos, magyarul beszelo katonakkal Bissauban, akiket
Magyarorszagon keszitettek fel anno.
A portugalok mai napig
nem taplalnak jo erzeseket e nep iranyaba. Egyik oka az, hogy
szamtalan embert veszitettek el a haboruban. A masik, hogy nagyon
makacsnak tartjak oket. Peldaul mas gyarmataikon (Angola, Mozambik)
ha egy gyamatositott talalkozott egy feherrel, annak meg kellett
hajtani a fejet, de egy guineai erre nem volt hajlando.
Az orszag, tobb, mint 500
evig volt portugal gyarmat, es ez ido alatt a portugalok, ami
mozdithato volt, kivittek az orszagbol (fa, es egyeb termeszeti
ertekek). A legnagyobb kart azonban a rabszolga kereskedelemmel
okoztak.
Tegnap egy kozeli
varosban (4 ora oda, 4 vissza, 95 km:)), Bubaban voltunk, a tetore
(iskola) lemezt meg szoget vasarolni. Ma pedig Zalan es a sracok (ez
egy uj fiubanda neve is lehetne akar) Cassumba nevu falu iskolajaba
vittek a tanuloknak fuzetet, ceruzat, vonalzot es a tanaroknak
kretat.
A Bethel suliban most
vizsgak vannak, de jovo hettol januar 5-ig tanitasi szunet lesz. Az
angol orak viszont nem maradnak el, minden napra jut majd egy!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése